Gazdát keresek

Itt nézheted meg a képeimet: www.kohutekgaleria.com Mert a Lujza az fest.

Boldog szerdát!
Hátha, hátha tud valaki segíteni. Van nekünk egy gyönyörű és nagyon kedves magyar agarunk. A képen még kölyök volt, most viszont már két éves. Úgy alakult, hogy aki eddig futtatta, az élet elfútta, így a kutyus lekerült a tanyára, ahol amúgy is a fél életét töltötte, mert csak 4 napot volt egy héten Pesten, és az összes szünetben meg hétvégén a tanyán volt. Hogy végleg leköltözött, az neki nagy boldogságára szolgál, de a tanyára bejáró többi állatnak bizony nem. A többi kutyánk, nézzétek a képeket, átlagos sebességű, nagy testű ebek, hiába kerítik a vadat, egy nyúl, egy őz kacarászva elinal. Mindig jókat nevettünk, hogy milyen hülére veszi őket még a legkisebb ugrifüles is. Micsoda flikk-flakkba képesek azok rohanni! A lényeg az volt, hogy a séták közepe táján a kutyáink nyelve a földig lógott, és ott battyogtak a nyomunkban, és mindenki jól érezte magát. Na de ez az agár! Én már régóta nem is megyek sétálni, pedig az egyik kedvenc időtöltésem volt, mert arra az időre meg kéne kötni a kutyát, az meg már milyen, akkor inkább nem is megyek. Ez hihetetlen gyors, nem szabad a tanyán maradnia, én a vadak pártján állok, a kutyáinkat etetjük rendesen, ne vadásszanak.Próbálkozni, kergetőzni lehet, nagyon egészséges, legalább edzenek a vadak is, az ebek is. De én azt nem bírom elviselni, hogy el is kapják őket, nem, nem és nem. A terület akkora, hogy bekeríteni egy vagyon, de a fontosabb, hogy akkor a vadaktól is elvennénk egy jókora részt, amikor így se sok van már szegényeknek. Egy ekkora mozgásigényű kutyát, meg kis helyre berázni nem lehet, vagy megkötve tartani, mert akkor megőrülne szegény kutya, és különben sincs aki rendszeresen futtatná. Nem beszélve arról, hogy őt is féltem, könnyen kilőheti egy vadász vagy egy orvvadász, ha továbbra is ezt csinálja.Próbálok neki valami olyan helyet keresni, ahol vadász mellett élhet, vagy esetleg agaras, vagy valami futó csóka mellé edző, nem tudom, de ahogy most van az sajnos nem jó. Törzskönyve nincs, egy ajándék-jaj-csak-vigyétek-mert –baj-lesz kutyaként került hozzánk, de fajtiszta, és villámgyors. Sajnos nagyon edzésben van. Különben nem bántja a háziállatot, együtt aludt a tengerimalaccal, a birkákat, lovakat sem bántja. Ha van valami jó ötletetek, vagy tudtok olyat, ahol jó helye lenne, légy szí szóljatok. Köszi.
Ez az öreg ebünk idén végelgyengült szegénykém. :( De gyönyörű élete volt. :)

Miért alszik nálam a barátném?

Itt nézheted meg a képeimet: http://www.kohutekgaleria.com/ Mert a Lujza az fest.

Szia mindenkinek!
Már említettem, hogy jön egy barátném Svájcból, és majd a festős helyemen szállásolom el. Nos megmérte az elektroszmog sugárzást a műteremben, és lehidalt, hogy a 10000-szerese annak, ami nála van otthon.
Kerek perec kijelentette, hogy ő ilyen helyen nem marad, mert nem teszi ki az egészségét ekkora dózisnak, így elvittem magamhoz, ahol szintén előszedte a műszerét, és azt mondta, hogy ez már tűrhető, mert itt csak a 100-szorosa, mint nála. Ő ilyen bio-bau-miau-építészetet tanult, hogy hogyan lehet olyan életteret teremteni az emberek számára, ahol a legkevesebb káros dolognak van kitéve. Amíg nálam lesz még, addig majd még kikísérletezünk egy két dolgot, hátha megéri változtatnom valamin, hogy feleslegesen ne tegyem ki magunkat olyannak ami árthat. Érdekes dolgokat tud mesélni, a telefonok, mindenféle kütyük veszélyességi szintjéről, és hogy milyenre érdemes lecserélni őket, hogy a műszere kellemesebb értéket mutasson. Úgy néz ki, sikerült rábeszélnem, hogy ebben a témában emberbaráti cselekedet lenne, blogot indítania. Egy csomó alvászavar, stb. egyszerű, gyógyszermentes megoldása lehet, pl. az elektroszmog csökkentése a lakásban. Én ugyan nem vettem észre magamon rendkívüli érzékenységet ilyesmikre, de az biztos, hogy a tanyán olyan csodálatosakat tudok aludni, mint sehol máshol, és valahogy mindig olyan nyugodtan érzem magam. Ezt eddig a csendnek, és a természetnek tudtam be egyedül, de könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy az is belejátszon, amiről eddig nem tudtam, hogy ott (persze ott is bemérte a terepet) a műszer egészen minimális értéket mért. Majd leírom a kísérletek eredményét, hogy egy lakótelepi lakásban, mennyire számít, ha mi megteszünk mindent, vagy felesleges-e bármit is tenni, mert a szomszédoktól is akkora adag jön, hogy nem lényeges a különbség. Mondjuk akkor sem felesleges, mert ha esetleg a szomszédoknak is eszébe jut aszerint választania használati cikkeket, hogy mennyire egészséges, akkor az már valami lenne. Erről úgyis az a véleményem, hogy csak ilyen háztartási, alulról jövő kezdeményezések változtathatnak a dolgok folyásán, mert arra várhatunk, hogy a pénz és a reklám világában a mi egészségünk és a környezet védelme legyen fontosabb, mint a bankszámlán megjelenő összeg. Ha még ebben sem lenne igazam, mert túl optimista vagyok, akkor is az én lelkiismeretem nyugodtabb, ha ami rajtam múlik megteszem. Barátném mesélt egy mikrohullámú sütős kísérletről is, kipróbálom azt is. Mert bár nagyon lusta és kényelmes ember vagyok, és a mikrót nagyon praktikus jószágnak tartom, de ha meggyőződöm róla, hogy milyen mértékben károsíthatja az egészséget, akkor már csak a lányaim miatt is erőt vehetek magamon, hogy kihagyjam az életemből. Nem muszáj minden új technikai vívmányt átvenni, amit feltalálnak. Elvégre sok dologról egy idő után derült ki, hogy milyen borzalmas következményei vannak. Jujj, most eszembe jutott egy példa, amikor valami foszforgyárban, a gyufakészítés hajnalán, az ott dolgozó munkásnők fogai és utána az álkapcsuk, álluk, gyakorlatilag eltűnt, micsoda fotók voltak, uramatyám. Csak a bőr, alatta semmi. Bár nem vagyok biztos, hogy ez a gyufás sztori volt, lehet valamit keverek, de az biztos, hogy valami új dolog gyártása közben, valamilyen gyárban történtek ezek, bocsi, de most nem nézek ennek utána. Azt tudom, hogy az volt benne számomra a másik megdöbbentő dolog, hogy azok a nők akik odamentek dolgozni, azok tudták már, hogy mi vár rájuk, és mégis mentek, mert kellett nekik a pénz. Nagyon örülök, hogy bár én is bele vagyok kényszerítve valamilyen szinten, a környezet káros hatásainak elviselésére, de talán valami keveset mégis tehetek ellene, ha mást nem akkor csak a figyelmet felkelteni, hogy gondoljunk ilyenekre is, védjük a gyerekeinket és magunkat, amennyire csak lehetőségünk van. És egy aranyos kis történet a végére: gyermekeim úgy neveltem, hogy ha útközben nem találunk szemetest, akkor a zsebünkben, táskánkban gyűjtve, akár hazáig is elvisszük a szemetünket, de semmiképp nem dobjuk el. Na ovis kicsi lányom el is hozta a liftünkig a szemetet, és már majdnem beledobta a rusnya lépcsőházunk, rusnya szemetesébe, azután mikor meglátta milyen mocskos, gusztustalanság az a vödör, akkor azt mondta: -Fuj, Anya, ez olyan piszkos, hogy ebbe nem dobom bele.- És a lelkem csak otthon dobta ki, a szép tiszta szemetesünkbe.

Balatoni képeslapok 6

Itt nézheted meg a képeim: http://www.kohutekgaleria.com/ Mert a Lujza az fest.

Kikötőből a part, partról a kikötő. És természetesen Almádi. Valahogy nyugisabbnak látszik a hely, mint mostanában. Akkor még az is volt. Néhány villa, sehol semmi kanál, kés, Ramada... Óóó... hogy ott milyen finom mákosgubát ettem, hm. Érdemes vacsizni ott egyet. Az a nagy, 12 emeletes szálloda, amit régen Aurórának hívtak. Szinte minden szobájából látni a Balatont és gyönyörű a kilátás! Éjjel, mikor ezüstben ragyog a holdfényben. Amúgy van ott pár kép kitéve, amit festettem. :)

Szamarak a tanyán

Itt nézhetitek meg a képeim: http://www.kohutekgaleria.com/ Mert a Lujza az fest.

Üdv!:)
Szamarakat ígértem a macsek helyett, hát tessék. Azon a bizonyos tanyán, ahol a lovak vannak, szamárból is van kettő. Na így persze előbb utóbb öszvér is kerül, de Marciról majd legközelebb. Most a szamarak életéből villantok be képeket. Az egyik szamár nevét nagyon halkan elárulom: Torgyán.



Esküszöm nem tudom, ki adta neki.
Különben ezek lány szamarak, a mama és a lánya.Valahol már írtam róla, hogy mindig annyi gyereket vittem magammal, ahányan befértek a kocsiba. Eleinte persze kis tökmagok voltak, de az idő jövel, az óra kondul, és szépen cseperedtek, mint látható. Most már ott tartunk, hogy kocsival, stoppal, vonattal érkeznek, én már nem is kellek hozzá.Ez így rendben is van, csak most nincsenek kicsik a tanyán, az meg hogy néz ki, hogy hiányzanak a totyogosók, meg a pici gyerekkezek a tenyeremből? Nagylányom már lazán a hónaalá csap, nem beszélve a haverjairól, akik válogatott hórihorgasok.Na jó, viszont prímán fűnyíróznak, és nem nekem kell nyársat vágni, tüzet rakni, létra helyett is praktikusak. A képen a makacs jószág beindítására irányuló kisérletek közül egy gyenge próbálkozás. Nem is tudom miért cikizik az emberek egymást, hogy olyan buta mint egy szamár. Szerintem nem hülék azok.A kicsi lányom ott alul, olyan jól érezte magát a finom, puha, szörös szamárháton fekve, hogy konkrétan elszunyókált. Ugye szabadság volt, nem volt korai fekvés kötelező, de a sátrakat délelőtt 10 fele, gyakran eltaláltam a slaggal, véletlenül még a szellőzőn is betalált a vízsugár, és hallkan dünnyögni szoktam közben, hogy a reggeli így, meg úgy, meg hogy aki éjjel legény az nappal is stb. Ilyenkor randa morgolódás és nyöszörgés hallatszott. Így azután kialakult a rendszer szinte magától, az első két éjszaka ihaj-csuhaj, után szépen alvás. A fáradékonyak velem aludhattak, mert ott azután nem volt kec-mec, ott csönd volt és nyugalom. Vidám élet volt, jöttek a kis bamba lurkók, hogy Lujza, aludhatok ma én is veled? Van még hely? Merthogy én a Lujza-házban aludtam, nem sátrakban, ott csak a bulis kedvű ifjoncok, persze azért a legközelebbi szabad placon, a házhoz. Na jó, később már nem. :)))

Na még egy a macsekról, azután szamarak jönnek

Itt nézheted meg a képeimet, mert a Lujza az fest ugyibár: http://www.kohutekgaleria.com/


Szép jó estét mindenkinek!


Most csak egy fotósorozat, a macsek első napjáról, amikor a nagy szunyák közt a vállamon, vagy a zsebemben, felfedezte a lakást. Bár sok helyre még nem jutott el szerencsére.















Mindig arra téblábolt, amerre én jártam persze, én meg sűrűn beraktam az illemhelyére, nehogy elfelejtse azt a jó kis helyet, és máshol próbálkozon. A lánykám barátnéja hozott a szemére kenőcsöt, meg kamillás nyünyüt és ápolgatták a kis csipást. Remélem holnap reggel már nem üvölt ki az ágyból, mert elköltözöm a műterembe az tuti. Ha-ha!



Holnap érkezik Svájcból a barátnőm, és úgy volt, hogy a műteremben alszik, amíg itt lesz, de majd mondom neki, hogy nálam kényelmesebb, inkább legyen csak itt. Na majd reggel eldöntöm a reptérig... attól függ mennyire leszek álmos... :)))

Megint a macsekról

Itt nézheted meg a képeim, mert a Lujza az fest: http://www.kohutekgaleria.com/

Sziasztok!
Na hát a cica átaludta az éjszakát, azután kiderült, hogy akkora hangja van, ha nem talál minket, hogy ihalyjla! Hajnalban elkezdet üvölteni az édes, hogy hogy képzeljük, hogy mi nem vele foglalkozunk. Hozzávágtam minden mozdíthatót, a Picasso könyvet nem bírtam el álmomban, az buzi nehéz, különben sem tanítottam még meg olvasni, de a párnákat díjazta, boldogan közéjük fészkelte magát és csöndbe maradt. A tengerimalacot nem féltem (egyelőre), inkább a cicát, a malac a fogát csattogtatta, vicsorgott, és idegesen dobálta magát... a macs csak bámult, hogy ez mi lehet.... azért megszimatolták egymást, összedugták a nózijuk, csak összebarátkoznak. Tehát ha néven tanakodtok, akkor lány, büdiket illant, iszonytatóan erős hangja van, és üvöltve dorombol, a konyhakövön meg kész röhej, ahogy megpróbál játokosan szaladgálni... :)))))))) nem tud elindulni a szerenycsétlen jószágja :)) Úgy tűnik szeret kertészkedni is, mert a virágot kigyomlálta... semmi gond, beültettem helyette, jól állt neki a sárga cserép, feketéhez minden megy. így meg van oldva az almozás is. No hát a halak csendesebbek, tessék... mondom, felébredt és úgy nyárvog, hogy nem hallja tőle, hogy hívom.. :) Megyek átrakom egy nagyobb cserépbe, még növésben van... bár ahogy nézem, most jó helyen van, bebújt a gitárba... hiába... mjuzikális...

Megvan a cica a menhelyről

Itt nézheted meg a képeim, mert a Lujza az fest: http://www.kohutekgaleria.com/


Na mi alszik édesdeden az ölemben?
A megmentett cica.... korom fekete, imádni való kis dög, kicsit girnyó a lelkem, de eszik mint az angyal... és a helyére vécézett természetesen, igaz elsőre nem az övébe, hanem a tengerimalacéba,de másdoszor már tökéletes volt a helyválasztás.... még nem tom, hogy mi legyen a neve, majd kialakul... de ha van jó ötlet rá, írjátok meg... most éppen olyat fingott, hogy ekkora macskától ez gyönyörű' ... leesek a székről...