Itt nézhetitek meg a képeim: http://www.kohutekgaleria.com/ Mert a Lujza az fest.
Üdv!:)
Szamarakat ígértem a macsek helyett, hát tessék. Azon a bizonyos tanyán, ahol a lovak vannak, szamárból is van kettő. Na így persze előbb utóbb öszvér is kerül, de Marciról majd legközelebb. Most a szamarak életéből villantok be képeket. Az egyik szamár nevét nagyon halkan elárulom: Torgyán.
Esküszöm nem tudom, ki adta neki.
Különben ezek lány szamarak, a mama és a lánya.Valahol már írtam róla, hogy mindig annyi gyereket vittem magammal, ahányan befértek a kocsiba. Eleinte persze kis tökmagok voltak, de az idő jövel, az óra kondul, és szépen cseperedtek, mint látható. Most már ott tartunk, hogy kocsival, stoppal, vonattal érkeznek, én már nem is kellek hozzá.Ez így rendben is van, csak most nincsenek kicsik a tanyán, az meg hogy néz ki, hogy hiányzanak a totyogosók, meg a pici gyerekkezek a tenyeremből? Nagylányom már lazán a hónaalá csap, nem beszélve a haverjairól, akik válogatott hórihorgasok.Na jó, viszont prímán fűnyíróznak, és nem nekem kell nyársat vágni, tüzet rakni, létra helyett is praktikusak. A képen a makacs jószág beindítására irányuló kisérletek közül egy gyenge próbálkozás. Nem is tudom miért cikizik az emberek egymást, hogy olyan buta mint egy szamár. Szerintem nem hülék azok.A kicsi lányom ott alul, olyan jól érezte magát a finom, puha, szörös szamárháton fekve, hogy konkrétan elszunyókált. Ugye szabadság volt, nem volt korai fekvés kötelező, de a sátrakat délelőtt 10 fele, gyakran eltaláltam a slaggal, véletlenül még a szellőzőn is betalált a vízsugár, és hallkan dünnyögni szoktam közben, hogy a reggeli így, meg úgy, meg hogy aki éjjel legény az nappal is stb. Ilyenkor randa morgolódás és nyöszörgés hallatszott. Így azután kialakult a rendszer szinte magától, az első két éjszaka ihaj-csuhaj, után szépen alvás. A fáradékonyak velem aludhattak, mert ott azután nem volt kec-mec, ott csönd volt és nyugalom. Vidám élet volt, jöttek a kis bamba lurkók, hogy Lujza, aludhatok ma én is veled? Van még hely? Merthogy én a Lujza-házban aludtam, nem sátrakban, ott csak a bulis kedvű ifjoncok, persze azért a legközelebbi szabad placon, a házhoz. Na jó, később már nem. :)))
Üdv!:)
Szamarakat ígértem a macsek helyett, hát tessék. Azon a bizonyos tanyán, ahol a lovak vannak, szamárból is van kettő. Na így persze előbb utóbb öszvér is kerül, de Marciról majd legközelebb. Most a szamarak életéből villantok be képeket. Az egyik szamár nevét nagyon halkan elárulom: Torgyán.
Esküszöm nem tudom, ki adta neki.
Különben ezek lány szamarak, a mama és a lánya.Valahol már írtam róla, hogy mindig annyi gyereket vittem magammal, ahányan befértek a kocsiba. Eleinte persze kis tökmagok voltak, de az idő jövel, az óra kondul, és szépen cseperedtek, mint látható. Most már ott tartunk, hogy kocsival, stoppal, vonattal érkeznek, én már nem is kellek hozzá.Ez így rendben is van, csak most nincsenek kicsik a tanyán, az meg hogy néz ki, hogy hiányzanak a totyogosók, meg a pici gyerekkezek a tenyeremből? Nagylányom már lazán a hónaalá csap, nem beszélve a haverjairól, akik válogatott hórihorgasok.Na jó, viszont prímán fűnyíróznak, és nem nekem kell nyársat vágni, tüzet rakni, létra helyett is praktikusak. A képen a makacs jószág beindítására irányuló kisérletek közül egy gyenge próbálkozás. Nem is tudom miért cikizik az emberek egymást, hogy olyan buta mint egy szamár. Szerintem nem hülék azok.A kicsi lányom ott alul, olyan jól érezte magát a finom, puha, szörös szamárháton fekve, hogy konkrétan elszunyókált. Ugye szabadság volt, nem volt korai fekvés kötelező, de a sátrakat délelőtt 10 fele, gyakran eltaláltam a slaggal, véletlenül még a szellőzőn is betalált a vízsugár, és hallkan dünnyögni szoktam közben, hogy a reggeli így, meg úgy, meg hogy aki éjjel legény az nappal is stb. Ilyenkor randa morgolódás és nyöszörgés hallatszott. Így azután kialakult a rendszer szinte magától, az első két éjszaka ihaj-csuhaj, után szépen alvás. A fáradékonyak velem aludhattak, mert ott azután nem volt kec-mec, ott csönd volt és nyugalom. Vidám élet volt, jöttek a kis bamba lurkók, hogy Lujza, aludhatok ma én is veled? Van még hely? Merthogy én a Lujza-házban aludtam, nem sátrakban, ott csak a bulis kedvű ifjoncok, persze azért a legközelebbi szabad placon, a házhoz. Na jó, később már nem. :)))
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése