Dohányzás, passzív dohányzás...

Üdv... :)

A bevezető hosszú naplózásba fulladt, akit csak a dohányzós rész érdekel, az tekerjen a zöld színnel kiemelt részhez... :)
Ma a Széchenyi büféjében konkrétan füst volt, cigifüst... én meg úgy felhúztam magam a gátlástalan bagósokon, hogy elhatároztam két dolgot... az egyik, hogy összeollózom ezt a cikket, a másik az, hogy legközelebb szép udvariasan megkérem őket, hogy ne már.. igazából már ma is megtettem volna, de nem akartam, mert mire rájöttem, hogy mi zavar, már indulatok voltak bennem, az meg rossz tanácsadó.. ha már beindult az egóm, akkor hagyom a fenébe... majd egy higgadt állapotból, az úgy rendben lesz...
úúútálom a cigifüstöt... ég tőle a szemem, kapar a torkom, és bazi büdös..
most nem azért, de az ember bőre is beszívja, és hiába fürdesz meg egy buli után, akkor is érezni, de itt szabok határt... azért megnyúzni nem fogom magam...


bezzeg gyerekkoromban olyan természetes volt számomra a bagóbűz, hogy észre sem vettem...
amíg otthon laktam, addig bizony erős passzív dohányos voltam... és igazolhatom a lejjebb írt hatásait... sajna tudom milyen a jó kis középfülgyulladás... hát bizony fáj...
egy szobában laktam a nagymamámmal, aki sokat szívott, keveset szellőztetett, de ez még semmi, hanem anyám nem szerette volna, ha az ő szobájában büdös van, ezért hidegben ő is a mi szobánkba jött bagózni… amúgy már rég leszokott a dohányzásról, minden flanc nélkül, egyik napról a másikra, mert egyszerűen úgy döntött és kész... valami sárga fogakról, ujjakról beszélt, meg hogy a bőrnek sem tesz jót, gondolom az egészség is felmerülhetett, mint ok, de erre nem emlékszem.... a lényeg, hogy már őt is zavarja a füst, ha kint sétál az utcán, és megérzi akkor szóvá is teszi, hogy az embernek ezt kell szívnia mások miatt...

velem meg az első pasim közölte finoman, hogy nagyon szeret, de kicsit nagyon büdös vagyok..
hát meglepődtem, és bár nem éreztem, de elhittem neki... ezek után igyekeztem úgy elmenni otthonról, hogy előtte hajat mossak, és a tiszta ruhámért csak kirohanok a kertbe, és gyorsan belebújok, mielőtt elindulok... jó, nem csak bagóbűz áradt belőlem, hanem penészes doh is... mert olyan talajvizes lakásban éltünk, hogy a szőnyeget ha felemeltük, akkor vízcseppek voltak alatta... ja és sötét is volt nappal is, mert az ablak sem volt túl nagy, de előtte meg valami fatároló volt, ami bizony jól lefogta a maradék fényt is, ami a fák lombján keresztül még bejutott volna... hát nem volt egy fényes kégli... fürdőszoba, meleg víz nothing... vécé és víz volt kint a közös helységekben... kívülről egy hangulatos kis régi villa volt... csak sajna mi az alagsorban laktunk, a betonos mosókonyhában... viszont boltíves volt, amit szintén szerettem... és nagyon vastag falak voltak, meg valami vasajtó, mert az volt a háború alatt az óvóhely...
de a lényeg, hogy volt kert.... kint olvastam ameddig csak láttam, sötétedésig egy óriási vadgesztenyefa alatt... azóta is a kedvenceim közé tartozik ez a fa... a virágaival... és a már lepotyogott gesztenyéivel... mert az éppen hulló gesztenye kész veszedelem, mikor belefeledkezel egy jó kis delfin-könyvbe.. :) ha csak a gesztenye találna el, az még nem is lenne baj, de csak a fejeden válik el a jó kis tüskés házától... hát igen, régi szép emlékek... :)))
mondjuk helyileg is szerettem…. egy zöldövezeti, madárfüttyös kis utca, kettő percre a 7-es buszmegállótól, ami éjszakai is járt... tehát ifjonc koromban élvezhettem a jó közlekedést.. és közel volt a Műjégpálya... na azt már igazán szerettem... főleg mikor vettem magamnak egy használt hokikorit, 400 kemény forintért.. persze bőrből, és fűzős volt még… a lányoknak való műkori helyett innentől ezzel fiússal hasítottam… a hasítás hassal történt természetesen... igeen... meg térddel…
akkor vettem meg életem első valódi farmerjét is, a Keletinél kapu alatt suttyomban.. persze mondanom sem kell, hogy a műkori és a hokikori között van némi különbség.. így amíg technikát nem váltottam, addig ahogy fakult a farmerom, úgy kékültem én...
egy kanyar vissza a bagóhoz... annak is kékes a füstje…

A DOHÁNYZÁSNAK OLYANNAK KÉNE LENNIE, MINT MINDENNEK…
BÁRKI SZABADON, DE NE ÁRTSON VELE MÁSOKNAK…

Magyarországon évente 25-30 ezer ember dohányzás miatt hal meg, több mint 50 százalékuk 65 éves kora előtt - mondta el Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. A magyar férfiak 40 százaléka, a nők 28 százaléka cigarettázik és a középiskolások 26 százaléka - hívta fel a figyelmet az elnök. A megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, arra, hogy az ember ne gyújtson rá az első cigarettára. A középiskolákban működik a kortárs segítő, kortárs oktató mozgalom: a "kiképzett" diákok a többi között a dohányzás negatívumairól, az egészséges életmódról beszélnek osztálytársaiknak, ami azért hasznos, mivel a gyerekek egymástól tanulnak jót és rosszat.

Napi 1-4 szál cigaretta megháromszorozza a halálos szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívinfarktusnak, érelmeszesedésnek, magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek is a dohányzás az egyik legfontosabb ismert kockázati tényezője. A rák egyes formái jóval gyakoribbak a dohányzók körében, a káros szenvedély hozzájárulhat a gége-, a szájüregi és garatrák, a hasnyálmirigy, hólyag- és méhnyakrák kialakulásához is.

A gyermekvárás időszakában az édesanya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézheti elő, kisebb lehet az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. Világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága.

A Dohányzásmentes Világnapot az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére tartják 1988 óta. Jelenleg világszerte mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik, számuk 2025-re megháromszorozódhat. Évente öt-hatmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben, 2003-ban született a Dohányzásellenes Keretegyezmény (FCTC), amelyet Magyarország is ratifikált. A WHO a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánja szorítani a dohányzók arányát. Hazánkban minden harmadik felnőtt füstöl, s minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg.

A szakértők úgy becsülik, hogy világszerte minden tizedik halálesetből egy a dohányzás számlájára írható, csak ebben az évben 5,5 milliónyian veszítik életüket a füstölés miatt. Ha továbbra is a most tapasztalt irányzat érvényesül, 2020-ra ez a szám 7 millióra, 2030-ra pedig 8 millióra nő.

Az utóbbi négy évtizedben a dohányzás aránya visszaszorult az olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán. A fejlődő régiókban azonban emelkedett a cigarettázók száma. A www.tobaccoatlas.org oldalon elérhető összeállítás szerint a világon egymilliárd férfi dohányzik, a fejlett országok férfi lakosságának 35 százaléka, a fejlődő országokban pedig 50 százaléka gyújt rá rendszeresen. A nők kevésbé érintettek, világszerte 250 millióan dohányoznak rendszeresen: az ipari országokban élő nők 22 százaléka, a fejlődő országokban élők 9 százaléka cigarettázik.

A dohányosok 33-50 százaléka hal meg káros szenvedélye miatt, és átlagosan 15 évvel élnek rövidebb ideig nemdohányzó társaiknál. Kínában a legrosszabb a helyzet, a világon előállított cigaretták 37 százalékát az ázsiai országban szívják el. Kína a legnagyobb gyártó, majd az Egyesült Államok, Oroszország és Japán következik a sorban.

Már néhány héttel a dohányzás abbahagyása után jobb eredményt mutatnak a szívbetegséggel kapcsolatba hozható gyulladásmarkerek - állapították meg egy most megjelent tanulmány szerzői.

A dohányzásnak ismert a gyulladások előidézésében játszott szerepe, a leszokás viszont csökkenti a szív- és tüdőbetegségek okozta halálozást - írta a Chest orvosi folyóiratban a manhasseti Feinstein Orvosi Kutatóintézet munkacsoportja. Azt pontosan nem tudni, hogy a dohányzás elhagyása után rögtön érzékelhetők-e a jótékony hatások.

Ennek kutatására a szakemberek különböző gyulladásmarkerek - a C-reaktív protein (CRP), a tumornekrózis-faktor (TNF) és más anyagok - kimutatására alkalmas vérteszteket dolgoztak ki. A dohányzásról való leszoktató programban 36 nő vett részt önkéntesként, akiknek a vérét a 6-7 hét alatt négyszer vizsgálták. A TNF és két, vele kapcsolatos anyag szintje jelentősen csökkent a kísérlet ideje alatt a vizsgált személyekben, és csökkent a CRP, valamint az interleukin-6 szintje is.

A dohányzásnak nagyobb hatása van az élettartamra, mint a társadalmi státusnak - állapítják meg brit kutatók a témát vizsgáló eddigi legnagyobb tanulmányban, mely kedden jelent meg a British Medical Journal című orvosi szaklapban.

Laurence Gruer és kutatócsoportja még a hetvenes évek közepén kezdte meg két nyugat-skóciai városban 15 ezer férfi és nő egészségi állapotának követését. Az akkor 45 és 64 év között lévő emberek túlélési arányát 28 év elteltével vizsgálták meg.

Az eredmények szerint a túlélési esélyeket mindkét nemnél jobban rontja a dohányzás ténye, mint a hátrányos társadalmi helyzet önmagában.

A nemdohányzók között a legtehetősebb csoportban a nők túlélési aránya 65 százalék, a férfiaké 53 százalék volt, míg a legalsó társadalmi státusúak körében a nőké 56, a férfiaké 36 százalék.

A jobb szociális helyzettel járó túlélési előnyt azonban elveszítették azok, akik dohányoztak. A legbefolyásosabb felső hányadban a dohányos nők túlélése 40 százalék, a férfiaké csak 25 százalék volt. A legkisebb bevételű csoportban pedig a dohányzó nők túlélési aránya mindössze 35 százaléknak, a férfiaké 18 százaléknak bizonyult.

Alig néhány hónap elég volt ahhoz, hogy a nyilvános helyekre vonatkozólag bevezetett franciaországi dohányzási tilalom a gyakorlatban is bizonyítsa pozitív hatását, nevezetesen a vendéglők, kávéházak, bárok, diszkók alkalmazottainál. Egy tanulmány máris kimutatta, hogy amióta kevesebb füstöt kell beszívniuk, mivel már nincsenek kitéve a passzív dohányzás kényszerének, érrendszerük állapota máris javult.

A Dilater (Tágítani) névre keresztelt vizsgálat eredményeit, mint az a Le Figaro hasábjain olvasható, a napokban mutatják be a francia kardiológiai társaság egyik nemzetközi rendezvényén, Párizsban. Daniel Thomas, a társaság korábbi elnöke elmondta a lapnak: ismert, hogy a dohányzás az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség egyik előidézője lehet, de tudnivaló, hogy az erek állapotára is hatást gyakorol, elősegíti a vérrögök kialakulását, a gyulladást és csökkenti az erek tágulási képességét, és ezzel a szívinfarktus egyik fő okává válhat.

Az 50 éves kor alatt bekövetkező szívinfarktusok áldozatainak háromnegyede dohányos, és sok esetben olyan emberekről van szó, akiknél ez volt az egyetlen kockázati tényező. Ez a passzív dohányosokra is érvényes: "Egy dohányfüsttel telített helyiségben dolgozó egyén napi tíz cigarettának megfelelő füstöt szív be, és ez 60 százalékkal növeli az infarktus veszélyét" - hangoztatta az orvos. A dohányzás betiltása a nyilvános helyeken éppen a nem dohányzók egészségének óvását szolgálta.

A Dilater tanulmány keretében Toulouse városában 23, nem dohányzó vendéglői, kávéházi, és éjszakai szórakozóhelyen dolgozó alkalmazottat vizsgáltak. Előbb 2007 decemberében, a dohányzási tilalom bevezetése előtt vetették alá őket műszeres - Doppler-ultrahangos - vizsgálatnak, majd három hónappal később megismételték azt. A változás látványos volt: decemberben vérereik tágulási képessége még jelentősen elmaradt a füstmentes környezetben élő és dolgozó más nem dohányzókétól, három hónappal később átlag 37 százalékkal javult és csaknem a normális szintre tért vissza.

A Le Figaro korábban beszámolt arról, hogy már 2008 februárjában 15 százalékkal csökkent a kórházak sürgősségi osztályain az infarktusesetek száma. 2009 elején várják egy ezzel kapcsolatos, évekre visszamenő tanulmány eredményeit. Hosszabb távon a szívinfarktusok száma évi 5-10 ezerrel, azaz 5-10 százalékkal csökkenhet, vélik a francia kardiológusok. A dohányzási korlátozásoknak a légzési betegségekre és a tüdőrákra gyakorolt hatását csak hosszabb távon lehet majd kimutatni.

Mint arról már beszámoltunk, 2008-ban a dohányzási tilalom és a magas dohányárak miatt minden korábbinál kevesebb cigaretta kelt el Franciaországban. 2008-ban összesen 54,4 milliárd szál cigarettát adtak el a Gitanes és a Gauloise hazájában. Ez 1,2 milliárd szállal, 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben, és nagyjából 30 milliárd szállal kevesebb, mint tíz évvel korábban, amikor közel 85 milliárd szálra rúgott az éves forgalom.

............................................................................................................................................................

Több gondja adódhat a teherbeeséssel azoknak a nőknek, akik életük egy szakaszában mások dohányfüstjét szívták.

Korábbi tanulmányok jelezték, hogy a dohányzó nők több kockázatot vállalnak terhességük idején, sőt utódaiknál is gyakrabban jelentkeznek egészségügyi problémák. Kevesebbet tudtunk azonban eddig a passzív dohányzás ártalmairól.

Egy, a Tobacco Control című folyóiratban decemberben közzétett tanulmány 4800 nő egészségügyi adatait elemezve megállapítja, hogy a dohányos szülő mellett felnőtt nők nehezebben estek teherbe, azaz körükben nagyobb volt azok száma, akik egy évnél hosszabb ideig próbálkoztak. Akár gyerekkorukban, akár felnőttként kényszerültek passzív dohányzásra, az átlagoshoz képest 39 százalékkal emelkedett a vetélés vagy halvaszületés kockázata, valamint 68 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentett gondot a teherbeesés.



Luke J. Peppone kutatásvezető, a New York-i Rochester Egyetem munkatársa megdöbbentőnek nevezte az eredményt, amelyet a statisztikai adatok mutatnak. Az ok-okozati összefüggést erősíteni látszik, hogy a káros hatások emelkedő tendenciát mutattak attól függően, napi hány órát töltött dohányzók körében a vizsgálatban résztvevő nő.

A cigaretta füstjében lévő mérgező anyagok károsíthatják a sejtek örökítőanyagát, befolyásolhatják a megtermékenyülést, növelhetik a vetélés kockázatát, vagy megakadályozhatják egyes hormonok megfelelő működését.

Ha valamennyi étteremben, kocsmában, munkahelyen és hivatalban soha nem gyújt rá senki, egy év alatt jelentősen csökken a szívinfarktus miatt kórházba szállított betegek száma. A Skóciából származó adatokat a világ első számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

Amikor 2006-ban egy márciusi vasárnapon reggel hat órától Skócia egész területén megtiltották a cigarettázást minden kocsmában és egyéb vendéglátóipari helyen, sok dohányos és a dohányzás fennmaradásában érdekelt szervezet, személy közölte, hogy a törvény betarthatatlan, rengeteg vendéglő és italbolt tönkremegy, az ott dolgozók utcára kerülnek.

Ez a szöveg az Európai Unió sok országában elhangzott, de a nagyközönség - még a dohányosok nem kis létszámú csoportja is - sokkal megértőbb és törvénytisztelőbb, mint azt az anyagilag érdekeltek elhitetni próbálták. Skóciában a megkérdezettek 60 százaléka helyeselte az új törvényt és azóta már az Európai Unió sok országában füstmentes környezetben élhet az emberek többsége.

A gyermekek és felnőttek egészsége érdekében hozott rendelkezés kedvező hatásai hamar megmutatkoztak. Már az is jó jel volt, hogy Skóciában a cigarettázás vendéglátóipari tiltását lényegesen könnyebb volt elérni, mint Angliában. A törvény érvénybe lépése után néhány hét múlva a kocsmák 86 százalékában senki sem dohányzott.

Még egy év sem telt és Skócia területén 14 százalékkal csökkent a kórházakba infarktus gyanúja miatt beszállított dohányosok száma. A kutatók azt is vizsgálták, hogyan hatott a változás a nemdohányzókra, a passzív dohányzás áldozataira. Az eredmény itt is érvényesült: a mások füstjét szívók körében az infarktus gyakorisága 21 százalékkal lett kisebb.

A vizsgálat vezetője, Jill Pell azt mondta: "A tiltás kétféleképp is működött. Védte a nemdohányosokat, de úgy látszik, sikerült elérni, hogy a dohányosok egy része is leszokott a cigarettáról". A munkacsoport 5900 beteg sorsát követte és nyolc, korábbi vizsgálat adatait is földolgozta.

A kutatók idézik az Egyesült Államokban nyert tapasztalatokat is. Kaliforniában 1988-ban jelentősen emelték a dohánytermékek adóját és a legtöbb munkahelyen 1995-ben megtiltották a dohányzást. Azóta abban az államban az USA átlagánál háromszor gyorsabban mérséklődött a tüdőrák előfordulása.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A dohányos középkorú felnőttek gyengébben teljesítettek a memória- és értelmezési teszteken, mint nemdohányzó társaik - közölték francia kutatók.

Ötezer brit köztisztviselő korábban összegyűjtött adatait elemezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányosok a memóriát, szókincset, értelmezési és kifejezőkészséget felmérő teszteken az öt eredményfokozatból rendre gyengébben teljesítettek, mint azok, akik sohasem dohányoztak.

A középkorúak dohányzása összefüggésbe hozható a memória csökkenésével és az értelmezési képesség hanyatlásával - összegezte kutatási eredményeit Severine Sabia csoportja, Franciaország Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézetében.

Azok, akik már abbahagyták a dohányzást, nagyobb eséllyel éltek egészséges módon, kevesebb alkoholt ittak, fizikailag aktívabbak voltak, több gyümölcsöt és zöldséget ettek - jelentette be tanulmányában Sabia az Archives of Internal Medicine című orvosi szakfolyóiratban.

A vizsgálat kezdetekor a résztvevők életkora 35 és 55 év között volt, és legfeljebb 17 évig követték őket nyomon. A tanulmány egyúttal azt is jelezte, milyen nehézséget okozhat a dohányosok hosszútávú egészségügyi követése: az ismételt memóriatesztet kétszer annyi dohányos utasította vissza, mint nemdohányos.

Forrás: www.hvg.hu