2010. június 20., vasárnap

Középső ujj és herót...

Honnan ered, és mit jelent a feltartott középső ujj?

Verőfényest mindenkinek!

Főleg lánykámnak és kis csapatának, akik mostanra béreltek ki egy balatoni házat…
Izgult, hogy befér-e minden a táskájába.. ötleteltem, hogy menjen a gumicsizmába, esőkabátba és a meleg cuccokba, a napszemüveg és a fürdőruha meg simán befér a táskába… meg hogy hány váltóruhát vigyen? Sokat, mert nedves időben nehezen száradnak…
Na azért csak kisüt rájuk a nap, már kértem, hogy küldjenek Ciprusról, ott ugye van bőven…

Ez a középső ujjas cikk azért került be ide, mert herótom van tőle, hogy olyan dolgokat használunk, aminek nem tudjuk az eredetét, vagy hogy pontosan mit is jelent…
pl. itt van rögtön a herótom van’… mi az a herót? Okos ex elég közel járt, de végül lenyúltam az idegen szavak szótárát, és felolvastam a családnak… azt már tudom, hogy ritkábban van herótom, mint hittem.. J))))

De mi a helyzet ezzel a középső ujjal? Na ennek is utána néztem, és tessék, ezeket találtam..


„Igaz-e a legenda az ujjlevágással fenyegetett angol íjászokról, illetve mi volt a mára a világ nagy részén egyezményes jellé vált sértés üzenete más korokban?

A középső ujj történetével P.M. Fragen&Antworten friss számában foglalkoznak röviden, felsorolva a fő jelentésértelmező legendákat. Néhány keresés után kiderült, a témát anno a szépemlékű Zóna is feldolgozta, aztán – a februári legendás Focus címlap kapcsán – a kiváló latin blogon, a laudator temporis actin is megjelent. Úgyhogy itt inkább csak röviden írok róla, aki részletesebben akar olvasni a témáról, nézzen körül a lent ajánlott linkeken.

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a középső ujj felmutatása az 1415-ös agincourti ütközetre vezethető vissza. E csata előtt fenyegetőztek állítólag azzal a franciák, hogy levágják a fogságba esett angol íjászok ujját, hogy azok ne tudjanak többé lőni, és – továbbra is szigorúan állítólag – e csata után jelezték a győztes V. Henrik angol király katonái kárörvendően középső ujjaikkal, hogy nem sikerült a francia terv. Történészek szerint azonban ebből semmi sem igaz: nincs írásos bizonyíték és a foglyok megcsonkítása sem volt divat akkoriban – inkább váltságdíjra cserélték őket. Ráadásul értelme se lett volna a rituálénak: melyik katonai vezető akarta volna biztos pénzbevétel helyett visszaküldeni az íjászokat, hogy azok másnap újra beálljanak az ellenfél soraiba, valamilyen más fegyvert szorongatva megcsonkított kezükben?

Mint ahogy arról a laudator is beszámol, a „digitus impudicus” (azaz a szemérmetlen ujj) vagy „digitus infamis” (azaz a becstelen ujj) gesztusát már a görög-római antikvitás is ismerte. Ki Martialist idézi bizonyságul, ki Suetoniust, ki Aristophanést; a latinblog szerzője azonban azt a forrást, amely már ötszáz éve összegyűjtötte mindezt – Erasmus Adagiáját. Az ókori közmondások legnagyobb gyűjteményéből kiderül, hogy a feltartott középső ujj jelentett megvetést (Martialis), mutatóujj helyett mutatásra használva hitvány és elpuhult embert (Diogenés Laertios) és legnagyobb megvetést illetve kötelet (Juvenalis) is.

Vannak persze egészen eltérő értelmezések is: a latin blog szerzője – egy Persius-idézetre hivatkozva – bajelhárító, szemmelverés ellen védő funkcióról is ír, a német P.M. Fragen&Antworten pedig szexre való felhívásról beszél, valamint arról, hogy – görög komédiákban – a nem figyelés jeleként is használatos volt. Utóbbiról a Straight Dope is beszámol: a történész Suetonius szerint Augustus Caesar egyszer azért zavart el egy előadót, mert az obszcén módra a középső ujjával akarta lecsillapítani zajongó közönségét.

A különböző kézjelek értelmezései persze nem csak koronként, de adott korokban kultúránként is változnak. A Canberra utcáin 1992-ben végighajtó George Bush amerikai elnök is ennek esett áldozatul, amikor – sikeresnek értékelve az ausztrál vezetőkkel folytatott tárgyalásait – a máshol a győzelem jeleként ismert V-t mutatta a köszöntésére összegyült tömegnek. Az ausztrálok azonban ahelyett, hogy meghatódtak volna, inkább dühösek lettek, írta az esetről beszámoló MTI 1992-ben; Ausztráliában ugyanis a két ujjból formált V betű – bizonyos szögből mutatva – ugyanazt jelenti, mintha valaki a középső ujjával intene Amerikában (lásd még).

Forrás: www.urbanlegends.hu

És itt nézheted meg a képeimet:
www.kohutekgaleria.hu
Mert a Lujza az fest.

Nincsenek megjegyzések: